A Libaszőlő, korábban Ganser, Kulm és Knappeln dűlőneveket viselő, a város fölé magasodó domb alig száz éve még a Királyvölggyel együtt a legjobb helyi borokat termelte.
Legendát tükröző újabb, de hivatalosan eddig még sehol meg nem jelent Szultán-tető elnevezése ahhoz a hagyományhoz kapcsolódik, amely szerint I. Szulejmán szultán erről a magaslatról nézte végig az 1532. augusztus 5. és 30. között, a Jurisics Miklós kapitánysága alatti, alig ezer hadra fogható emberrel védett Kőszeg városa és vára ellen folyó ostromot, melyet Paragli Ibrahim nagyvezír döntőnek tervezett, de végül nagy áldozatok árán a kőszegi várvédők visszaverték a törökök legnagyobb rohamát.
A Fő térről a kirándulás oda-vissza kb. 1 órát vesz igénybe. A kilátó a királyvölgyi parkolóból kb. 10 perc gyalogosan. A kilátót autóval nem javasolt megközelíteni, mivel az utolsó 200-300 méteren az út meredek és személyautók számára rossz minőségű.
Óház-kilátó
Az Óház-kilátó a Kőszegi-hegységben található az Óház-tetőn 609 m magasan.
A XIII. században a kőszegi Felsővár állt itt. Először egy fából készült, majd 1896-ban egy kőből készült kilátót emeltek ide, melyet egy szélvihar ledöntött. Majd az 1991-től kezdődő ásatásokban feltárták a lakótorony alapjait is, melyre millecentenárium évében a város 15 m magas, fatetőzetű, kőből épült toronyvár-kilátót emelt. Könnyen elérhető és gyönyörű kilátás nyílik Kőszegre, a pozsonyi hegyekre, a Ságra és Somlóra, a Fertő-tóra, a szomszédos Ausztriára.
Megközelíthető a Kincs pihenőtől (autóval a szállodától kb. 15 perc / 5 km), ahol tágas parkoló áll a kirándulók rendelkezésére; onnan pedig gyalogosan kb. 30 perc jelzett turistaösvényen.
Írottkő – kilátó
Az Írottkő (németül Geschriebenstein) a Kőszegi-hegység és egyben a Dunántúl legmagasabb, 883 méteres pontja.
Magyarország legmagasabb hegycsúcsai között ezzel a 43. A mai Írottkő nevet egyes feltételezések szerint az itt áthaladó Batthyány-Esterházy határ feliratozott határkövéről kapta.
Legkényelmesebben Ausztria felől közelíthetjük meg. A Rohoncot és Lékát összekötő 56. sz. főút legmagasabb pontja (Passhöhe), a túrázok kedvelt kiindulópontja. A főút túloldalán indul az Alpannonia turistaút piros jelzés vonalán a Kőzet tanösvény (Steinlehrpfad). Ezt követve kényelmesen, kétnyomsávos, murvás úton érjük el a határra épült Írottkő-kilátót.
Magyar oldalról Velemben, a volt Avar Hotel melletti szerpentinen autóval lehet felmenni a Hörmann forrásig. Az út végét sorompó jelzi, előtte kialakított parkoló és pihenőhely várja a túrázókat. Innen a 2km hosszú, 20 állomásból álló Írottkő tanösvényen jutunk fel a kilátóig, kb. 30-45 perc alatt a kék jelzést követve. Az út során többször is gyönyörű panoráma nyílik keleti, déli irányba.
A magyar oldalról indulva a túra érdekes, szép tájakon átvezető befejezése lehet a kék plusz jelzésen visszatérni a kilátótól a Hörmann-forrásnál lévő parkolóba.
A hegyekkel övezett Csónakázó-tó, mely a város peremén terül el, a kőszegiek kedvelt pihenőhelye. A parkosított part lehetőséget kínál piknikezéshez, hosszabb-rövidebb sétákhoz illetve horgászatra. A tó fölé magasodó Kálvária-domb ideális célpont egy könnyű kiránduláshoz.
A nyugodt dombtetőn, szőlőültetvények között megbúvó Kálvária templomtól egyedülálló kilátás nyílik Kőszegre és a környező hegyekre, erdőségekre.
Kőszeg városának szinte minden pontjáról jól látható a várost övező hegygerincen épült 393 méter magasságban emelkedő Kálvária templom. A templomhoz Krisztus szenvedéseit ábrázoló 14 stációépület mellett haladva juthatunk el. A Kálvária-templomot 1729 és 1735 között építették. A templom mellett álló kisebb kápolnát 1715-ben a Rákóczi-szabadságharcot követő pestisjárvány után Szent Donát tiszteletére emelték, majd később a Fájdalmas Szűzről nevezték el. A nyugodt dombtetőről Kőszeg szép panorámája és a környező szőlőskertek látványa tárul elénk.
Hörmann-forrás
A Hörmann-forrás a Velemből induló, felújított aszfaltút végpontja, egyben az Írottkő csúcsára induló 2 km-es turistaút kezdőpontja.
A forrásvíz hőmérséklete 10,4 °C. Vízhozama átlagosan 3,48 l/perc. A forrást először Csarmas kútjának nevezték, a XVIII. században kapta a Hörmann forrás nevet.
Két okból is híres, egyrészt arról, hogy a Kőszegi-hegység legmagasabban fekvő (713 m) forrása. Másfelől névadójáról, Bethlen Gábor korának tragikus sorsú várnagyáról, Hörmann Mihályról.
A forrás környékén is számos látnivaló található. Rövid sétával elérhető a Kendig-tető – a hegység egyik legszebb panorámáját kínáló hegygerince (kb. 10 perc, kék háromszög jelzés), a Stájer házak erdészeti múzeum és pihenőhely (kb. 15-20 perc kék jelzés a völgy felé), valamint az Írottkő csúcsra is innen indul az erdei túraösvény (kb. 30-45 perc, kék jelzés vagy kék plusz jelzés a hegy irányába).
Hétforrás vagy Hét Vezér forrás
A Hétforrás a Kőszegi-hegység legismertebb forrása, az osztrák határ mellett, a régi határsávban az erdő mélyén fakad. A bővizű forrást 1896-ban, a Millennium tiszteletére építették ki, hét kifolyónyílással, melyeket a hét magyar honfoglaló vezérről neveztek el.
Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm nevét kis kőtáblákon a kifolyónyílások felett feliratozva láthatjuk. A víz hőmérséklete 10 °C körüli, kitűnő ivóvíz. Az Óház-tetőn egykor állt Óvár vízellátását biztosította.
A hiedelem szerint, aki mind a hét forrás vizéből iszik, annak teljesül egy kívánsága. A kirándulók számára a forrás közelében asztalokat, padokat állítottak, tűzrakó helyeket alakítottak ki. Közkedvelt kirándulóhely a Kincs pihenőtől (itt tágas parkoló, büfé) 3 km, kb. 1 óra alatt elérhető. Rossz időben, sáros körülmények között is megközelíthető végig – a forgalomtól elzárt – aszfaltozott erdészeti úton.
A Kőszegi-hegység környékének egyik legjellegzetesebb színfoltja a Cák melletti csodás gesztenyésben található, régi időket idéző, mesebeli, zsúpfedeles pincesor.
A XIX. században épült, jelenleg már műemléki védettséget élvező nyolc boronafalú, hófehér falú borospince elragadóan bájos kuszaságban sorakozik a zöld domboldalban az út mellett a gesztenyésben.
Jelenleg a pincesor egy kis skanzen, néhány épületbe be is tudunk menni, láthatunk itt különböző régi szőlészeti-borászati eszközöket, oldalorsós, kősúlyos és középorsós szőlőpréseket, az egyik pincében pedig kádárkiállítás található. Ezekben a régi épületekben préselték a szőlőt, és tárolták, illetve kezelték a bort. A nagy filoxéra vész után a pincékben főleg gesztenyét és gyümölcsöket tárolták.
Szent Vid kápolna
A Velem felett magasodó Szent Vid hegyen, a sűrű erdő közepén áll a Szent Vid kápolna.
Egykoron itt volt a település, amit az értékes régészeti leletek is igazoltak. A Szent Vid-hegy az őskor óta lakott. Fejlett fémfeldolgozó és fémműves technikára utaló bronz és aranytárgyak tömege került elő. A XVIII. század elején Hilarian pálos szerzetes remetelakot és kápolnát épített a régi vár helyén. A régi várról ma csak néhány csekély falmaradvány tanúskodik.
A hegyen található Szent Vid templomot, amelynek tornyában 13. századi kerített lőréses alapokat találtak, már a 17. század végén jelzik a források. Jelenlegi, egyhajós barokk épületét 1859-ben építették át. A templom már a 1700-as évektől búcsújáró hely volt. Velem felől autóval is elérhető.
Holdfényliget kalandpark
A szállodától 7 km / 11 perc
További információ: www.holdfenyliget.hu
A 12 hektár alapterületű Holdfény liget a Kőszegi-hegység lábánál, egyedülálló természeti környezetben található.
A ligetben 8 hektáron igényes élménysport- és kalandpark került kialakításra: 1200m hosszú erdei drótkötélpálya, íjászat, quadozás, evezés, kötélkert, játszótér, erdei mezítlábas élményösvény, kisvasút, lovaskocsizás…